A második házasságba mindenki nagy pakkal érkezik, amiben dagad a múltja: fájdalmai, örömei, no és… választott társunk hozza magával a családtagjait is. Esetenként tulajdonképp „idegen” gyerekek gondozását vállaljuk, ezentúl velük kelünk, velük fekszünk, a sajátunkat is új helyzet elé állítjuk – a szép jövő érdekében. De hogyan is néz ki egy ilyen mozaikcsalád, amelybe innen is, onnan is érkeznek gyerekek? Hogyan csináljunk a két lakásból, két pénztárcából, két családból, két életből mégiscsak egységet? Hogyan vezényeljük a hétköznapokat, hogy senkit ne közösítsenek ki, ne legyen feszültség, senki ne akarjon elfutni – akár egy következő mozaikházasságba? A gyakorlatból igyekeztünk megtudni...